Szerző: Starkné Szabó Eszter
Nálunk a legnépszerűbb a lekvárok közül, diós süteményeink kihagyhatatlan alkotórésze, de imádjuk a palacsintába is. Emlékszem, gyermekkoromban én is segítettem nagyanyámnak készíteni, aki még nagy kondérban főzte. Előtte forrázta, lehúzta a héját, ledarálta hozzá a barackot, majd bőségesen cukrozta. Órákig kevergette folyamatosan, mire elkészült a gyönyörű színű, istenien finom, tökéletes állagú lekvár. Igazi nagymama lekvárja 🙂
Én ma már egész máshogy készítem. Gyorsan és cukor nélkül, de szerintem neki is ízlene, ha megkóstolhatná…
Fontos, hogy a lekvár készítéséhez makulátlanul tiszta edényeket, üvegeket használjunk és érett, puha barackot szedjünk/vásároljunk.
A barackok közül távolítsunk el minden erjedésnek indult, esetlegesen romlott darabot. Külső apróbb szépséghibákkal (pl.: jég okozta sérülés) nincs gond, azt majd ki lehet vágni feldolgozás során.
- Első lépésben a barackokat alaposan megtisztítjuk. Először hideg vízben pár percre beáztatom, majd egyenként, folyó víz alatt, átmosom a szemeket.
- A barackok magját eltávolítom, a külső, apró sérüléseket is mind kivágom, hogy a lekvárba csak ép és teljesen egészséges gyümölcshús kerüljön. A barackokat 6-8 cikkre vágom és a lekvárfőző edénybe halmozom.
- Mikor az összessel kész vagyok, akkor felteszem főni, közepes lánggal. Nem kell folyamatosan kevergetni, de azért figyeljünk rá és mikor forrni kezd tegyük takarékra. Szépen, gyöngyözve forrjon és időnként keverjük meg.
- Közben kikészítjük a tiszta üvegeket, amibe majd a lekvár kerül. Én közvetlenül a felhasználás előtt még egyszer elmosom a mosogatógépben és a még forró üvegekbe töltöm a lekvárt.
- 25-30 perc lassú forralás után még forrón a tiszta üvegekbe merjük a lekvárt.
- Nem kell teljesen tele tölteni, egy kis rész maradjon üresen. Ha menet közben kifolyt a lekvár, akkor papírtörlővel töröljük körbe az üveget és azonnal tekerjük rá a kupakot, majd állítsuk fejre az üveget. Ezzel ellenőrizhető, hogy jól zár-e, illetve az üvegbe zárt levegő is teljesen csírátlanodik, míg áthalad a forró lekváron.
- Az üvegeket puha ruhába tekerjük és ahogy volt, fejjel lefelé, egy kibélelt kosárba tesszük.
- Amikor az összes elkészült, akkor a kosár tetejét is alaposan letakarjuk, akár egy vastag pokróccal, hogy minél tovább meleg helyen legyenek az üvegek. Ezt hívják úgy, hogy száraz dunszt. Amennyiben teljesen tisztán, higienikusan dolgoztunk, akkor a forralás és a száraz dunszt biztosítja azt, hogy a lekvár tartós marad és tartósítószer nélkül is sokáig eláll majd a kamrában.
- 3 nap múlva az üvegeket kipakoljuk, felcímkézzük és a kamrapolcra sorakoztatjuk.
Jó étvágyat!
+ 1 tipp: Mivel nem tartalmaz tartósítószert, felbontás után érdemes hűtőben tárolni és mielőbb elfogyasztani.
Kommentek